Megpróbáltam egyet csak egyszer felrakni, de nem mindig sikerült. Ez azért van. mert amint te is látod, több van, min 300, és így elég nehéz megjegyezni, hogy melyiket raktam már fel. Természetesen kedvedre viheted el, amelyik tetszik, de nem az egész gyűjteményt!
Folyamatosan töltöm fel a sorelválasztókat, de mint mondtam sok van!
"Igézve álltam, soká, csöndesen, és percek mentek, ezredévek jöttek, Egyszerre csak megfogtad a kezem, S alélt pilláim lassan felvetődtek, És éreztem: szívembe visszatér, És zuhogó, mély zenével ered meg, Mint zsibbadt erek útjain a vér, A földi érzés: mennyire szeretlek!"
(Tóth Árpád)
"A csókod festi kékre az eget, szemed színétől zöldülnek a fák. Nélküled üres minden képkeret és világtalan az egész világ." (Weörös Sándor)
"Ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon, és én is Egyetlen leszek a te számodra. Tessék itt a titkom. Nagyon egyszerű: Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthat
(A. de Saint-Exuppéry)atlan."
"Ha valaki szeret egy virágot, amely csak egyetlen példányban létezik a csillagmilliókon: ez épp elég neki, hogy boldog legyen..." (A. de Saint-Exuppéry)
"Talán semmi sincs szebb a világon, mint találniegy embert, akinek lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akiben megbízunk,akinek kedves az arca, elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerű jelenléte elég, hogy vidámak és nagyon boldogok legyünk." (Hemingway)
"Immár hozzámtartozó vagy, mint folyóhoz a futó hab. Titkos órák vernek: tik-tak, Összegyűrlek, kisimítlak, S hallom, amint így szólsz: Jól van, Hab vagyok hát a folyóban."
(Horváth Imre)
"Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon, Fájása édes, hadd fájjon, hagyom. Ha balgaság, ha tévedés, legyen, Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem!"(Juhász Gyula)
"A játszótársam, monss, akarsz-e lenni, akarsz-e mindig, mindig játszani, akarsz-e együtt a sötétbe menni, gyerekszívvel fontosnak látszani, nagykomolyan az asztalfőre ülni, borból-vízből mértékkel tölteni, gyöngyöt dobálni, semminek örülni, sóhajtva rossz ruhákat ölteni?" (Kosztolányi Dezső)